Mindannyian igyekszünk megtalálni a boldogságot, miközben életünk szinte minden területén szükségszerűen igazodunk környezetünkhöz kisebb-nagyobb mértékben.

Akárhogyan is, de egy medvekutató is így tesz....

András László: Egy medvekutató feljegyzései

Nyitott Könyvműhely

 A kaméleon különleges teremtménye világunknak.

A kaméleon képes változtatni a színét, kezeivel és lábaival kapaszkodva, hosszú fogófarkát az ág köré tekerve képes egy ágon mozdulatlanná merevedni anélkül, hogy elveszítené egyensúlyát. Képes egymástól függetlenül mozgatni a szemeit, és ezáltal két különböző képhatást észlelni egyszerre. Ha kell, teste alakjának változtatására is képes: lehet széles illetve karcsú. Tulajdonképpen képes tökéletesen igazodni éppen aktuális környezetéhez annak érdekében, hogy hosszú, akár 30 cm-es tapadós végű nyelvével élelmet szerezzen, vagy akár megvédje magát a rá leselkedő veszélytől.

Cselekményleírást tartalmaz!

Bár egy medvekutató nem kaméleon, de a „kaméleoni” tulajdonságok nagyon is hasznára válnának. Hosszú, tapadós nyelv, fogófarok és képhatású szemek híján is, megpróbál a lehető legjobban igazodni a környezethez, hogy megfigyelhesse kutatása tárgyát: a medvét. ... és persze kialakítja a saját szokásait is, hadd ismerje meg a medve is őt. Cseppet sem könnyű munka ez, még akkor sem, ha sokszor hosszas egyedülléttel, nomád körülmények között végzett kemény munkáját élvezi, s munkássága révén méltán kerülhet be neve az elméleti és az alkalmazott medvészet tudományába.

De még egy medvekutatót is elér a végzet.

… mert időnként egy medvekutató is jár társaságba, konferenciákra. S bár ott sem tudja teljesen levetkezni vérébe ivódott kaméleoni viselkedését, Ámort mindez nem érdekli. Hősünk pedig szerelmes lesz, s szerelméért téli álomra szenderíti medvekutató énjét.

S nem is sejti, hogy milyen nagy hasznára szolgálnak a korábbi munkájánál elengedhetetlen készségek.

A magány után beilleszkedni a közösségbe sohasem könnyű. Ha ezt a feladatot az államigazgatás szokásos munka- és mikrokörnyezetében kell abszolválni, nyugodtan mondhatjuk, hogy nehezített terepen kell helytállnia. Ám oly észrevétlenül sikerül ténykednie nap mint nap, hogy csak nagyon kevesen tudnak létezéséről, s még kevesebben arról, hogy ki is ő. Pedig mint jó és tapasztalt medvekutató ő itt is kialakította szokásait, hogy megismerhessék őt is  a többiek.

Talán épp ezek azok a körülmények, amelyek mások számára különlegessé teszik személyét. Van aki saját számlájára megpróbálja kihasználni, mások pedig óvatos távolságtartással próbálnak közelíteni hozzá. Ez a különös egyveleg pedig nagy évű karriert eredményez neki.

Ám mire felocsúdik, már ismeretlen saját maga számára is, s kétségbeesetten próbálja felébreszteni a szunnyadó medvekutatót….

Különös könyvet vesz kezébe az, aki bizalmat szavaz András Lászlónak és könyvének. Ám ha megteszi, különleges olvasmányélményben lesz része.

A képzelet világából induló történet észrevétlenül csap át a veszedelmesen realisztikusba. Mire észreveszed, már szinte magad is egy hivatal folyosóin, irodáiban baktatsz, s része és részese vagy az államigazgatásnak, miközben váltakozik benned a síró- és a nevetőgörcs mialatt kétségbeesetten próbálod különválasztani az írói fantázia szüleményét a híradásokon keresztül naponta ránk zúduló botrányos valóságtól. De nem sikerül.

Olyan főhőssel van dolgunk, akiről mindenki tudja, érzi, hogy nagy tudású és intelligens, ám sajátos gondolkodásmódjának és hihetetlen szarkasztikus kifejezésmódjának valamennyi üzenete csak a hozzá méltókhoz jut(hat) el.

Mire a könyv végére érsz, tudod, hogy az „első könyves” státusz nem jelent semmit. Tudod, mert már az első mondatoktól tapasztalhatod, hogy alaposan és nyelvileg is körültekintően megírt könyvről van szó. Mesterien bánik a szavakkal, mondatokkal a szerző, amit az is hűen tükröz, hogy szinte abban a világban érezheted magad, ahol épp a jelenet játszódik. A természet fantáziavilágában, vagy épp a hivatalban.

Nagyon kellemes kikapcsolódást jelentett számomra a könyv.

Olyan ez is, mint a kaméleon.

Tapadókorongos nyelvét  lapjait meglendíti, s berántja az olvasót.

A könyv fülszövege, a Molyos értékelés, egyéb olvasói véleményekkel és idézetekkel itt érhető el.

Kiadó: Nyitott Könyvműhely
Kiadás éve: 2010